Mi is a bazár?
eredetileg a perzsa városok piaca.
Az iráni elnevezést átvették Arábiában (az arab nyelvben használt rokon értelmű szó a szúk), Törökországban és Észak-Afrikában is.
Indiában a szó nem piacot, hanem egyetlen boltot jelöl.
A magyar nyelvben a bazár sokféle olcsó tömegcikket árusító üzletet jelent, vagy olyan átjáróházat, amelynek udvarán üzletek vannak.
Az ősi iszlám országok ismerős bazárát érzékletesen írja le Az Ezeregyéjszaka meséi c. gyűjtemény.
A bazár elkülönített városrész, amelybe naplemente után tilos a belépés, nappal viszont csupa zaj és nyüzsgés, ellentétben a csendes lakónegyedekkel.
A bazárt olykor különböző részekre osztják, ahol az azonos árukat forgalmazók egy csoportban kínálják portékáikat.
A kisebb városokban a bazár csak egy szűk utca, az árusok standjaival.
A nagyobb városokban, például Isztambulban, a bazár utcáinak hossza több kilométer.
Egyes bazárok, például az iráni Kásán és Iszfahán XVII. századi üzletegyüttesei, építészeti remekek. Általában fedett építmények voltak, védelmet nyújtva a forró sivatagi nap ellen. Egyeseknek kupolájuk volt, másokat egyszerű ponyva vagy vászontető fedett.
Az ősi bazárokat az idők során fokozatosan modernizálták.
Souq al-Hamadiyeh, Damaszkusz
...előttünk a damaszkuszi bazár. Nem egy utca, nem egy háztömb vagy átjáró, hanem egész városrész. Tulajdonképpen teljes város.
A régi dicsőséges mohamedán Kelet gazdasági életének, mesés kincsesházának késői örököse.
A mohamedán perzsák ezt a kincsesházat pazárnak nevezték, s ez a szó török közvetítéssel átkerült az európai nyelvekbe.
Az arabok szúknak nevezik, s a szó eredetileg azt a közpiacot jelentette, amelyen áthajtották az állatokat és az árukat.
A damaszkuszi szúkon széles utak vezetnek keresztül-kasul. Bejáratánál tiszta, csak arab ételeket kínáló kifőzdék ínycsiklandozó sültekkel hívogatják a vendéget. Mellettük pénzváltók, azután a szövetboltok, selyem, brokát, muszlin, posztó. Szőnyegek halmai, a keleti kézműipar remekei, réz, ezüst, arany edények, ékszerek, dísztárgyak, szerszámok, gépek, bőrtáskák és filigrán munkák - ki győzné elsorolni az emberi ész és kéz minden alkotását, ami a damaszkuszi bazár nyílt bódéiban van felhalmozva.
Közben kicsi kávézók, teázók, édességboltok csalogatják pihenőre a vásárolt áruval megrakott vevőket.
Az utakon hömpölyög a nép. Asszonyok egész rokonságukkal vonulnak ki vásárolni, gyermekeiket kezüknél fogva vezetik. Mindenki kiabál, őgyeleg, alkudozik, ténfereg, csak az autók sietnek, és dudájukkal rést nyitnak az emberi hangyabolyban....
Misir Çarsisi (Egyiptomi Bazár vagy Fűszer Bazár
Isztambul egyik legrégebbi bazárja, a 17. században épült egy Mecset-komplexum részeként.
A Galata-híd déli végénél, az Új Mecset (Yeni Camii) mellett található, Isztambul Eminönü kerületében.
Eredetileg csak gyógyszereket és fűszereket árultak az L-alakú épületben. Mára a választék jelentősen bővült, de a körübelül 100 üzletben még mindig főleg élelmiszer vagy élelmiszerrel kapcsolatos cikkek kaphatók, bár megjelentek az elektronikai áruk is.
A bazár főbejáratnál hagyományos török ételeket kínáló étterem van.
Akárcsak a Fedett Bazár, vasárnap és ünnepnap zárva tart.
Kapali Çarşi (Fedett Nagybazár), Isztambul
A Fedett Bazár vagy Nagy Bazár világ egyik legnagyobb fedett piaca, Isztambul belvárosában található.
A Bazár magja két, 15. századi kupolás raktárépület volt (az elsőt még II. Mehmed építtette 1464-ben). A következő századok során a környező utcák fejlődtek, majd azokat is befedték. Késöbb újabb szárnyakat építettek hozzá, így kialakítva a mai bevásárló központot.
Régebben minden utcácskában különböző szakmabeliek árulták a portékájukat. Ékszerekkel, szőnyegekkel és egyéb kézműves termékekkel, fegyverekkel, ruházattal és díszitő elemekkel jóformán a kezdetektől kereskedtek itt.
A 19. század végén több tűzvész és egy földrengés is sújtotta az épületet. 1894-ben egy nagyszabású restaurációval állították helyre. Bár az eredeti terveknek megfelelően próbálták újraépíteni, a hajdani jellegzetességét elvesztette.
Ma a közel 60 utcácska mintegy 3000 boltja szolgálja ki a napi 250-400 ezer látogatót. A boltok csoportokba rendeződnek, középtájon találhatók az arany ékszerek, antik áruk, de együtt találhatóak a bőrkabát vagy ruha boltok is.
Alkudni itt is kötelező, de a legjobb alkukat kint a Bazárnegyedben (Bazaar Quarter, Çarsi Caddesi és környékén) lehet kötni.
A Bazárnegyed a Fedett Bazártól északra, Eminönü és a Fűszer Bazár felé található. A Fedett Bazár labirintusában néhány étterem és kávézó is van, így akár meg is lehet ebédelni két fárasztó alkudozás között.
A Bazár vasárnap zárva van, és hétközben is este 6 körül már bezárnak a boltok.
Khán el-Khalíli [Khan al-Khalili] bazárnegyed, Kairó
Kairó iszlám negyedében, a Khán el-Khalíli piacon csillogó-villogó árukkal telepakolt üzletek csábítanak.
Vízipipa, selyem fűszerek, réztárgyak sorakoznak az árusok polcain.
Ponyvával fedett sikátorok útvesztőiben a hagyományos egyiptomi mesterségeket űzik: festenek, faragnak, varrnak.
Nem könnyű nyugodtan nézelődni, a helyi üzletemberek igen rámenősek, mindemellett igen szórakoztatóak. Bevetnek minden lehetőséget, hogy beszélgetést kezdeményezzenek, aminek előbb-utóbb vásárlás a vége.
Alkudni célszerű és kötelező. A rutinos turista már tudja, mikor forduljon vissza, miután az árus több méteren keresztül hordta utána a kiválasztott csecsebecsét, de a kezdők is hamar beletanulhatnak a vásári koreográfiába.
Jó üzletet kötöttünk? Azt csak Allah tudná megmondani. A szomszédos Sári el-Muszki utcában főként a helyiek vásárolnak. Ide jönnek esküvői ruháért, gyerekjátékért, sőt a kerti bútort is itt szerzik be...